Video

megpróbálom feltetetni, de--ha küld egy emailcímet-akkor Önnek külön is el tudnám küldeni..

én sem találtam..valamiért sikerült eltüntetni...

@@laszlokeri9736 ebből a gyűlöletkeltő mocsokból,ami teljesen tönkre tette/teszi országunkat, már tömegével elege van az embereknek.Hallgatom az élettörténetét az elejétől és úgy vélem, az ország morálisan -és más tekintetben is -, nem nagyon volt ilyen rettenetes állapotban(talán a ll.vilaghaború, ötvenes évek).Az ilyen reakciókat nemhogy tiltani,de teljesen ki kell gyomlálni társadalmunkból.Az ilyen beszélgetések is -amiből jó lenne minél több 🙂- rengeteget hozzá tesznek,segitenek.Muszály egy polgárosodó társadalmat az utjára indítani.

Igaza vsn

Egyetértek. Ön miatt is, de magam miatt is. Én az összes kommentet végigolvasom és lájkollom, mert én is örülök az egyetértő visszajelzéseknek. A mai világban valamelyest mindannyian elszigeteltek vagyunk. Az ilyen fórumok nagyon értékesek megerősítésként is. Végtelenül tisztelem Zita és az Ön egész munkásságát, példamutató, tiszteletreméltó és kedves számomra a példamutatásuk. Csak az értelmes hozzászólások érdekelnek.

@@zsp570 köszönjük, hogy megerősítette az itt közzétett álláspontunkat..Szép napot!!

@@laszlokeri9736 🌻

A Műsorpárt A Fidesz megalakulásának első estéjétől pontosan tisztában volt a média szerepének jelentőségével a modern politika világában. Tudták, hogy a késő-kádári hatalom várhatóan durva reakciója elleni legjobb védelem a nemzetközi sajtónyilvánosság. Tüstént megtartották tehát nemzetközi sajtóértekezletüket. Tudták, hogy a párt elismertségét a hírré válás teremtheti meg, ezért az első másfél évükben látványos, azaz hírértékű események produkálásával tették nyilvánvaló létezésüket. A Hősök terén tartott újratemetés sohasem látott és hallott nyilvánosságot nyújtott Orbán Viktornak, aki ma nem lenne az aki, ha nem ragadja meg az akkor, ott kínálkozó alkalmat. A Fideszt az ügyes, szellemes és okos tévékampány hatása hordta be az új magyar többpárti parlamentbe. Akkori kampányteljesítményük máig tanítható a médiaszakokon. S most itt van az általuk vezetett kormány, amely éppen kommunikációs stratégiájában különbözik minden korábbi elődjétől. Ez a stratégia roppant dinamikus, célratörő, alapvetően sikerorientált. "Csak" nem veszi figyelembe a párbeszéd szabályait, és ezért ezt a kormányzati kommunikációt számos bírálat érte. Az az igazság, hogy a Fidesz új stratégiája nem akkor formálódott ki, amikor a fiúk hatalomra kerültek. Az összefüggés fordított: éppenséggel az új stratégiának köszönhetően győzhettek 1998 májusában. A történet nem ismeretlen a legújabb kori európai pártszociológia irodalmában. Jörg Seisselberg a West European Politics 1996/4-es számában igen hosszú és alapos tanulmányban elemzi a kilencvenes évek új párttípusát, amelyet "Media-Mediated Personality Party"-nak hív. Magyarul szinte lehetetlen pontosan elmondani, inkább csak körülírni lehet a jelentését: a tömegkommunikáció által megteremtett és kiközvetített személyiség pártjáról van szó. A szociológiai leírás lényegét figyelembe véve a továbbiakban Műsorpártnak (MP) fogom hívni. A Műsorpárt az elmúlt években teremtődött meg szerte Európában azóta, amióta a tömegkommunikációs orientációjú politikai stratégia mindinkább dominálni kezd. E párttípus megjelenésével a hagyományos, tagságra alapozott párt óriási kihívással találja szembe magát, mert az MP alapvető szervező elve a pártok közötti versenyképesség. S ettől kezdve századrangúvá fokozódik le a régi belső pártstruktúra és demokrácia problematikája. Az MP törvényszerű megjelenésének és megerősödésének a hátterében ott láthatjuk a politikai magatartások mélyreható szerkezetváltozásait is. A fogyasztói minta hatásai kiformálták azt az új típusú választót is, aki a politikai piacon is mindinkább úgy viselkedik, mint a bevásárló-centrumokban. Ezt a pártok is észrevették, ezért a korábbi, kínálat-orientált, azaz a programra alapozott politikát mindinkább felváltja a kereslet-orientált politika. Vagy az MP mindenekelőtt arra kíváncsi, hogy mit szeretne tőle hallani leginkább a leendő választó. Ha kell, akkor habozás nélkül változtat a programján, a kampányán, ahogy azt a kedves vevő kívánja. Ebben a világban a valóságos politika a hagyományos konfliktusaival, érdekeivel, szabályaival szép lassan elszivárog, s helyette a média-teremtette valóság uralkodik. Ennek megfelelően csakis szimbolikus politika lehetséges. Az MP gyakorlatából az az érdekes, ami a tömegkommunikációban hatékonyan megjeleníthető. Roppant érdekesen írja le Seisselberg az MP strukturális különbözőségeit az előző időszakok hagyományos, európai pártjaihoz képest. Az MP vezérelve a siker. A sikerességet pedig leginkább az Egyszemélyes Vezető állandó felmutatásával lehetséges bizonyítani. Ezért az ilyen típusú pártok legfontosabb politikai üzenete és programja: maga a Dinamikus és Sikeres Pártelnök. A személyiség imázsa a program, ő az üzenet és ő az üzenő. Mindezt az MP csak úgy tudja megvalósítani, hogy a valóság bonyolultságát állandóan leegyszerűsíti fekete-fehér világképek küzdelmére. A küzdelemben az Elnök eleve győztes-típus, minden lépése, szereplése és döntése - győzelmi képességeinek illusztrációja. A politikacsinálók elsőszámú feladata ezért nem más, mint az elnök be- és fellépéseinek rendkívül pontos időzítése. Az időzítés üteme, kommunikációs terjedelme, hatékonysága sokkal fontosabb, mint a fellépés tényleges tartalma. A legjobb időzítés, ha az Elnök válságos periódusban mutatkozik, és úgy jelenik meg, mint a válság potenciális megoldója. Lehet ez természeti csapás, baleset, bármilyen tragédia, a lényeg, hogy a helyzet drámaisága az elnököt és a médiát egyszerre vonzza oda. Így a drámával együtt hír az, hogy az Elnök hozta magával a megoldás titkát is. Az MP belső struktúrájában az Elnök hatalma érvényesül, a választott testületek döntései felett ő gyakorolja az ellenőrzést - és nem fordítva. Már csak azért sem, mert a káderpolitikában a cascade-principle érvényesül, azaz felülről lefelé zuhognak a tisztségek, minden szinten lefelé jelölnek, vagyis a felső pártszervek kontrollálják az alul lévőket. Az ilyen párt legfontosabb részlege a Piackutató Csoport, amely - főleg kampányidőszakban - folyamatosan szondázza a döntő jelentőségű fókuszcsoportok politikai ízlésváltozatásait. (Berlusconi pártjának "Diakron" - intézete a '94-es választási kampány finisében naponta mérte a mérvadó csoportok politikai véleményváltozásait - s, ha kellett, akkor a párt már másnap médiastratégiát tudott váltani.) Az MP legnagyobb problémája az, hogy nagyon sikeres modellt jelent a győzelemhez vezető úton, de komoly gondjai vannak a hatalom birtokában. A pártmodell ugyanis csak addig hatékony, amíg folyamatosan képes újdonságot produkálni. És nagy kérdés, hogy mi a teendő akkor, amikor már nincs/nem lesz sem siker, sem pedig elegendő meglepetés. * * * S most térjünk vissza a Fideszhez. Azt azért - még - nem állítanám, hogy ez a modell maradéktalanul rájuk lenne illeszthető. Azt azonban igen, hogy a választásokat megelőző év során - különösen a kampányhónapokban az ő tevékenységükben is egyre több jelét lehetett felismerni az MP - fentebb leírt - strukturális jellegzetességeinek. Kormányra kerülve pedig mind egyértelműbben diagnosztizálható az a kommunikációs stratégia, amelynek lényege: az üzenet és az ismétlés. Az üzenet legfontosabb elemei: a gyors tematizáció (lásd: késő-kádáristák, generációváltás, polgárosodás, közbiztonság stb.) és a tömörítés. Sokan leírták, de ezúttal is megemlítendő, hogy a Fidesz megszólaló vezetői tudják a 10-30 másodperces politikai üzeneteket legtehetségesebben kihasználni. Tudják, hogy mi az a két mondat, ami az esti híradókban, a másnapi hírműsorokban vezető anyag lesz. S ha az üzenet primitíven egyszerű, hát Istenem, ilyen a világ. (Vagyis ilyenné tesszük..., de ez egy másik mese.) Az üzenet hatékonyságának nagy-nagy titka: az időzítés. Olyankor szerepelni, megszólalni, amikor várhatóan a legnagyobb figyelem, a médiafigyelem. Lehet ez VB döntő, árvíz, parlamenti balhé, hazaérkezés-elutazás, műbotrány - bármi, csak garantáltan magas legyen a nézettségi index. A fent leírt részelemek összefüggnek: csak a jól eltalált tematizációt lehet tömöríteni, s csak a tömör üzenetet lehet jól időzíteni. Ritka alkalom, hogy mindez együtt sikeres, ezért fontos az ismétlés. Ily módon még a rossz tematizáció, avagy a rosszul időzített üzenet is előbb-utóbb eléri a címzetteket. * * * Rendben is van mindez. Nagyon modern, nagyon európai, és nagyon is jövőbe mutató. A sikeres ember receptje, a sikeres párt programja, a sikeres nép víziója - nagyon is ránk fér már mindez a kudarcokkal telített XX. század után. E kommunikációs modellnek az a szerkezeti problémája, hogy hiányzik belőle a diskurzus. Csak viszontválasz nélkül hatékony a hatalom, az MP szempontjából. Így nekünk, polgároknak diskurzus helyett lehet, hogy előbb-utóbb csak a kurzus marad. Budapest, 1998. november 25. Kéri László így tudtam megoldani, az eredeti kézirattal, egyébént benen van a "Még 24 évszak"-kötetben is...

megpróbáltam bemásolni ide az írást..valamiért nem sikerült- majd megkérdezek hozzáértőke, hogyna lehetne mégis..?

ha tud küldeni emailcímet, akkor el tudom oda küldeni, csatolva...

​​@@laszlokeri9736 a linket sem lehet betenni? Vagy a leírásba? Vagy nincs a neten?

​@@laszlokeri9736instán írtam. Szerintem ott megoldható. 🙂

1999 őszén kezdett elindulni...

Egyértelmű! Szerencsére Noémi a szemet varázsolja el, - így az elhangzó dolgokra marad még két fülünk. 😀